1. A törvény hatálya

Mindenkire kiterjed-e, köztük a magánszemélyre és vállalkozásra egyaránt? (4. §. (1) … ha a katasztrófakárosító hatása ellen Magyarország területén védekezés szükséges beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést is)

Igen, a törvény általános hatálya mindenkire (magánszemélyre és vállalkozásra egyaránt) kiterjed, azonban a jogalkotó egyes rendelkezések tekintetében korlátozást, felmentést adhat.

A 4.§. (1) bekezdésre hivatkozás mindenkire kiterjed, akkor 4.§ (2) bekezdésben foglaltakat miért kell külön nevesíteni azokat, akikre a IV. fejezet terjed ki?

A Kat. 4. § (2) bekezdés olyan jogtechnikai megoldás, mellyel a jogalkotó a törvény adott fejezetének (Kat. IV fejezetének) hatályát egy szűkebb, definiált csoportra korlátozza.

Ha a törvény hatálya 4.§ (1) mindenkire, (2) … helyi önkormányzatokra is kiterjed, akkor az önkormányzati szerveknek a VII. fejezet 79. § (2) alapján miért nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni?

A Kat. 79. § (2) bekezdésével a jogalkotó felmentést ad bizonyos csoportok részére a katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetése alól.

Kiterjed-e a törvény hatálya a szállítás közbeni ideiglenes tárolásra?

 A hatóság álláspontja szerint – összhangban a jogalkotó szabályozási célját tartalmazó Kat. indoklásával – a Kat. 4. § (3) bekezdéséből kikerült az „illetve a szállítás közbeni ideiglenes tárolására” szövegrész, ezért az új szabályozással e tevékenység már a szabályozás hatálya alá tartozik, ha a küszöbérték negyedét meghaladó mennyiség van az üzemben.

A vegyipar javasolta, hogy a veszélyes hulladékok égetéssel történő energetikai hasznosítása ne tartozzon a kiemelt létesítmények körébe, hiszen ez korlátozza a hasznosítási lehetőségeket. A hatóság tisztázza, hogy „az égetéssel történő ártalmatlanítás” fogalmából kiemelhető-e az energetikai hasznosítás.

A hatóság álláspontja szerint a kiemelten kezelendő létesítmények körében azok a veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával foglalkozó létesítmények tartoznak, amelyek nem tartoznak a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek körébe. A jogi szabályozás egyértelmű ebben a kérdésben, illetve a hatóságnak nincs jogosultsága a szűkítő jogértelmezésre.

Kell-e a küszöb alatti üzemeknek alkalmazniuk vegyipari védelmi ügyintézőt?

Küszöb alatti üzemekre nem vonatkozik a rendelet 7. melléklet 6.2 pontja, tehát nem kell alkalmazniuk veszélyes ipari védelmi ügyintézőt. Az ipar számára a szabályozás félreérthető, ezért írásba foglalandó.

A SKET tartalmi követelményeit részletesen ismertető útmutatóval kapcsolatosan a MAVESZ a következő alapelvek érvényesítését kéri: a. Legyen világos, jól érthető, kellően részletes ahhoz. hogy az érintettek külső szakértő bevonása nélkül el tudják azt készíteni. b. A minőségi kockázatbecslés legyen elegendő c. Mennyiségi kockázatbecslésre csak akkor kerüljön sor, ha a minőségi kockázatbecslés a súlyos káresemény bekövetkeztét valószínűsíti.

A SKET készítésére a jogi szabályozás végrehajtása érdekében a hatóság részletes útmutató készít, ahol bemutatja a SKET készítésére kötelezettek körét, az eljárás menetét és a szabályok üzemeltetői és hatósági alkalmazását. A hatóság törekszik fenti elvek érvényesítésére, de az üzemi technológiák változatossága miatt erre garanciát nem tudnak adni.

2. Katasztrófavédelmi hozzájárulás értelmezése:

A katasztrófavédelmi hozzájárulás mértének meghatározásához útmutató készül.

Mennyiségtől függetlenül mindenkinek fizetni kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást a 79.§. (1) b.) pontban felsoroltaknak?

Igen. A 79. § (1) b) pont tekintetében nincs mennyiségi küszöb, mennyiségtől függetlenül fizetni kell, ha a (2) bekezdés alapján nincs mentesség.

Kiterjed-e a 79.§. (1) b. pontja a jelentős (több tonna) veszélyes áru tevékenységet végző vállalkozásra, ha csak korlátozott (LQ) mennyiségben csomagolt veszélyes áru tevékenységet folytat? (Pl. aeroszolok, kiskereskedelmi igényeket kielégítő különféle vegyszerek, stb.)

Igen. A 79. § (1) b) pont vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy korlátozott mennyiségben csomagolt áruról van-e szó. A katasztrófavédelmi hozzájárulás tekintetében az ADR kizárólag a veszélyes áruk azonosítására alkalmazandó, az abban foglalt – szállítási folyamatokra vonatkozó – egyéb előírások nem relevánsak.

Vonatkozik-e azokra a vállalkozásokra is, amelyeknél a tevékenységük, (termelésük) során veszélyes árunak minősülő veszélyes hulladékok képződnek és azt ideiglenesen tárolják?

Igen, amennyiben a veszélyes hulladékot értékesíti más gazdálkodó részére például regenerálás, újrahasznosítás stb. céljából. Ha a veszélyes hulladékból nincs árbevétele, akkor nem kell utána hozzájárulást fizetni.

A hulladéklerakókra a törvény hatálya nem terjed ki (kivétel ásványi nyersanyagok), de mi a helyzet a hulladék begyűjtőkkel, hulladék (autó) bontókkal? Ők veszélyes hulladékot is tárolnak, ennek mennyi a veszélyes áru értéke, vagy már a 79.§. (1) a) alapján már üzemeltetők?

A hulladéklerakókra (kivéve az ott megfogalmazottakra) a törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki, a katasztrófavédelmi hozzájárulás szabályozását a VII. fejezet tartalmazza. A hulladék begyűjtők, hulladék bontók stb. lehetnek „üzemeltetők”, amennyiben a Kat. IV. fejezet hatálya alá tartoznak. Ha nem tartoznak a Kat. IV. fejezet hatálya alá, akkor a tárolási szolgáltatásból származó árbevétele alapján kell a hozzájárulást számítani.

Hova, melyik kategóriába tartozik a hulladékégető, ahol jelentős mennyiségű veszélyes hulladék is előfordulhat?

A Kat. 79. § (1) szerinti kategóriába sorolás annak függvénye, hogy az égető a Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozik-e vagy sem.

Az ipari gáz, Propán-bután gáz depó, vagy gázcsere telep, esetleg benzinkút mely kategóriába tartozik, kell-e katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetniük?

Ha a Kat. 79. § (2) szerint nem kap mentességet (pl. kiskereskedelmi forgalmazás, 50 millió forint alatti éves nettó árbevétel stb.), akkor katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezett.

Kell-e a 100% önkormányzati tulajdonban levő KFT-nek katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni?

Kell, a törvény csak az önkormányzati szerveket mentesíti ennek megfizetése alól.

Melyik évben és melyik évi adatok alapján kell a katasztrófavédelmi hozzájárulást először megfizetni.

A katasztrófavédelmi hozzájárulást először 2012-ben kell megfizetni a 2011 évi adatok alapján.

3. Katasztrófavédelmi hozzájárulás bejelentése:

A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek kötelesek tevékenységükről külön jogszabályban foglaltak szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bejelentést tenni. Honnan szerezhet az xy vállalkozás információt arról, hogy ilyen irányú bejelentési kötelezettsége van?

A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésével kapcsolatos jogszabályok (A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, valamint a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet) a Magyar Közlönyben kihirdetésre kerültek, továbbá az írott és elektronikus sajtó, valamint a televízió és rádió is rendszeresen foglalkozik a témával.